Ganxsta Zolee sem sokat állhatott színpadra az elmúlt 11 hónapban, mégsem maradt feladat nélkül. Szerepet kapott az RTL Klub legújabb sorozatában, ami egy pillanat alatt lett a nézők kedvence.
„Nem vagyok színész, nem végeztem színművészetit, zenét tanultam. Mégis nagyon szívesen vállalok ilyen jellegű feladatot. Szerepeltem eddig már filmben, színházban, a sorozat kimaradt, így a Keresztanyu az első az életemben, amelybe felkérést kaptam. Hámori Barbit, a sorozat showrunnerét már régóta ismerem, nagyon bízott bennem, ezt pedig igyekeztem neki meghálálni. Csodálatos csapatba kerültem, és ezt a legnagyobb őszinteséggel mondom, nem azért, mert ezt illik nyilatkozni. Szuper közösség, örülök, hogy a részese lehetek, és bízom benne, hogy sokáig fog tartani. Néha előfordul, hogy nagyon korán kell kelnem és már nem sokkal hajnal öt után indulok a munkába, de ez semmi azért cserébe, amit én kapok a produkciótól, a kollégáktól” – mesélte kitörő lelkesedéssel a zenész, akit Damil szerepében láthatunk hétköznap esténként az RTL Klub képernyőjén.
„Nem áll tőlem nagyon távol ez a karakter, nagyjából Ganxsta Zolee lebutítva – nevet. – Engem mindig akkor hívnak, ha terrorista, kocsmai verekedő, börtöntöltelék, drogdíler, fegyverkereskedő, hamiskártyás szerepkörre keresnek valakit. A fene érti, hogy miért? Ha egy buddhista pap szerepét kellene megcsinálnom, a sminkeseknek körülbelül egy napos feladata lenne velem, hogy eltüntessék a tetoválásaimat” – mondta Zolee, aki számára meglepő módon könnyen megy a szövegtanulás, amiből bőven akad számára.
„Genetika, és ezt anyukámnak és apukámnak köszönhetem. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy ha elolvasok egy könyvet, azt csaknem szóról szóra visszamondom. Nekem elég, ha a forgatás napján megkapom a szöveget, átolvasom, és még a többiek monológját is tudom, mire a végére érek. Nagy Feró – akit imádok – szokta mondani persze viccelődve, hogy ő három napig tanulja, és még úgy is nehezen megy neki, míg én egy pillanat alatt elsajátítom. Szoktunk humorizálni is, mindig nagyon jó a hangulat” – mesélte a zenész, aki számára a 2020-as év komoly veszteségekkel járt, hiszen nem csak a zeneipar állt le, hanem márciusban veszítette el az édesapját, és még anyagi gondjai is akadtak.
„Mindent leszámítva nagyon jól vagyok, jelenleg az a legnagyobb bosszúságom, hogy még mindig nem lehet zenélni, pedig már rettenetesen hiányzik a színpad. Egyébként minden rendben van, bár nem tagadom, hogy vannak rossz pillanatok is, de ezeket igyekszem mindig gyorsan magam mögött hagyni. Nem igen szoktam félretenni, ezért az elmúlt hónapokban sajnos nagyon a padlóra kerültem anyagilag, elmaradtak a koncertek és a fesztiválok, minden, ami a megélhetést biztosította. A Keresztanyunak köszönhetem, hogy ebből a gödörből kimászhattam.”
