Korda György

Amikor a szerencsét osztogatták, az énekes többször is sorba állhatott, mivel bármibe fog, mindig jól jön ki belőle. A kártyában sem szokott veszíteni, ráadásként nemcsak a munkában, a szerelemben is szerencsés!

Korda Györgyhöz éppúgy hozzátartozik a kártya, mint a mikrofon! Hat évesen már pénzben játszott, és igazi vérprofi lett az évtizedek során.

- A kártyához fűződő kapcsolatom elég prózai okok miatt alakult ki – kezdte Korda György. - Drága nagypapám a VII. kerületben volt házfelügyelő abban a házban, ahol akkoriban laktunk. Szokás volt, hogy este 10-kor bezárták a házakat, és aki később ért haza, az kapupénzt fizetett. Nagypapám nem akart minden csöngetésre felriadni, ezért inkább le se feküdt aludni. Hogy az időt mégis elüsse valahogy, egy-két barátjával ultiztak. Ezt a kártyajátékot legalább hárman kell hogy játsszák, és megesett, hogy nem akadt harmadik fél. Én ötévesen nem jártam óvodába, ezért barátja azt javasolta, tanítsanak meg engem ultizni. Gyorsan beletanultam, hatévesen már tízfilléres alapon játszottam. Ha egy teniszező kiskorától kijár a pályára gyakorolni, olyan trükköket sajátíthat el, amiket felnőttként már nem lehet – így vagyok én a kártyával. A véremben van!

 A teljes cikk a decemberi lapszámunkban olvasható!

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Adatvédelmi Tájékoztató