Szikora Robi

Kerek fél évszázada van a pályán, nemrég zenekara, az R-GO is már a 35-ik születésnapját ünnepelhette egy nagyszabású szuperkoncert keretében. Szikora Robira és zenéjére még ma is ezrek kíváncsiak. A népszerű zenész akár világsztár is lehetett volna, ám ő hű maradt magyar rajongóihoz, ahogy feleségével is évtizedek óta boldogok.

Az R-GO alapítója még kiskamaszként, féltestvérétől tanult gitározni. Robi csak 6 éves volt, amikor szülei elváltak. Édesanyja két évvel később másodszor is férjhez ment, az egyke Robinak pedig a nevelőapja révén egyik napról a másikra lett egy bátyja.

- József csodálatosan jó ember volt, tőle tanulhattam meg, milyen egy igazi családfő, és e tekintetben felnőttként az ő példáját próbáltam meg magam is követni – mesélte Szikora Róbert. – Táncdalénekes apámmal jó maradt a kapcsolatom, ám inkább a barátomnak tekintettem őt, akivel órákon át lehetett zenéről beszélgetni. Később neki is lett új családja, még két féltestvérem is született a házasságából, akikkel máig jóban vagyunk. A bátyámat igazi testvéremként szerettem, felnéztem rá, először tőle tanultam gitározni. Később Amerikába került, ott élt és dolgozott, de sajnos pár éve örökre eltávozott. Még ma is hiányzik…

„Az első pesti híd láttán szertefoszlottak az ábrándjaim!”

Pályafutása során Robinak is lett volna rá lehetősége, hogy az Amerikai Egyesült Államokban próbáljon szerencsét. A nyolcvanas évek elején az USA-ban ő kapta meg A Legfigyelemreméltóbb Keleti Zenész elnevezésű díjat, amit Los Angelesben vehetett át, magától Little Richardtól, akit mindig is csodált. A világsztár és a magyar zenész hamar összebarátkozott, még zenéltek is együtt.

- Little Richard egy alkalommal vártalanul azt mondta: szerinte kint kellene maradnom az USA-ban, mert zenészként, zeneszerzőként remekül meg tudnék ott élni – emlékezett Robi. – Miközben hazafelé tartott velem a repülőgép, a sokórás út alatt végig a felajánlott nagy lehetőségen gondolkoztam. Amikor azonban Budapest légterébe értünk és lepillantottam az alattam lévő Dunára meg az első hídra a város felett, egycsapásra szertefoszlottak a világsztárságról szőtt addigi ábrándjaim! A feleségem a reptéren várt, én pedig hazafelé a taxiban őt is megkérdeztem: minek nekem annál nagyobb ajándék az Élettől, mint hogy Magyarországon sok éve az egyik legnagyobb sztár lehetek, hogy aranylemezek borítják a szobáim falát, hogy rajongók százai követik minden rezdülésem? Mire a házunkhoz értünk, tudtam a választ: ahol igazán ki tudom magam fejezni, az csak a hazám lehet! Megnyugodtam, és soha többé nem játszottam el a külföldi élet gondolatával.

A teljes cikk a januári lapszámunkban olvasható!

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Adatvédelmi Tájékoztató