Lassan vége az évnek… Milyen élményekkel gazdagodtatok az idén?
– Azt hiszem, Attival megegyezhetünk abban, hogy fantasztikus évünk volt. Alig tértünk magunkhoz a szilveszteri, utószilveszteri bulikból, máris a nagy utazásra készülhettünk a tengerentúlra. Nagyon kedves, jó barátaim Laci és felesége, Ibolya meghívásának tehettünk eleget. Ők profi koncertszervezéssel foglalkoznak kint Kanadában. Előző zenekarommal, a Dolce Vitával már háromszor koncerteztem kint náluk. Tavaly ősszel jött a felkérés, hogy tartsunk kint Valentin napi koncertsorozatot. Hatalmas örömmel mondtunk igent a felkérésre. És ez még csak a kezdet volt. Tavasszal elkészítettük azt a nótát, amivel a nyarat szerettük volna indítani. Leszakad az ég című dalhoz készítettünk is egy videoklipet. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a közönségünk nagy kedvence lett ez a dal. Rengeteget koncerteztünk a nyáron és az ősz eleje is sűrű volt. Most inkább az alkotói folyamatok következnek, hiszen számtalan meglepetéssel készülünk. Nagyon sok megvalósítandó tervünk van még idénre is, és a jövő évre is.
Nemrégiben második platinalemezeteket vehettétek át. Milyen érzés tölt el benneteket ezzel kapcsolatban?
– Nagy öröm ez számunkra. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, aki hozzájárult ehhez a sikerhez és természetesen a rajongóknak, akik rendszeresen jönnek és követnek minket koncertről koncertre, illetve veszik a lemezeket. Az öröm mellet persze igyekszünk egyre feljebb és feljebb tenni azt a bizonyos lécet, hiszen nő az elvárás is irányunkba a közönség részéről, és ami igazán fontos, magunkkal szemben is. Szeretnénk mindig jobbat és jobbat kihozni magunkból.
Az idén két klipet is forgattatok. Mit lehet tudni a másodikról?
– Még tavasz végén írtam egy dalt, ami reményeim szerint méltó párja lesz, a Leszakad az égnek… vagy a tavaly megjelent Engedj el mindent, ami fájnak. Ez már egy igazi lírai kis nóta. Eltér az eddig tőlünk megszokott buli daloktól. Atti kiváló gitárszólója is különlegességnek számít a dalban, hiszen manapság nem csinálnak már olyan dalokat, amiben gitárszóló van. Az énekdallam régi dallamvezetése és a modern hangszerelés is ellentétben áll egymással. Egy igazi, nyárzáró dalocska. Remélem, mire megjelenik a cikk, már mindenki hallhatja és nézheti a klipet. Úgyhogy többet nem is mondanék róla, talán csak a címét árulom el: Elfelejtett szó…
