Pataky Attila: Nem vagyok hajlandó félelemben élni!

Az Edda frontemberét nagyon megviselte az elmúlt bő egy éves leállás. Nemcsak a koncertek hiányával, de a fertőzéssel is megküzdött, aminek hatásait még ma is érzi. A történtek ellenére Pataky Attila nem hajlandó a múlton keseregni és félni a jövőtől. Igyekszik a jelennek élni. Nemrég ünnepelte hetvenedik születésnapját, amire felesége titokban egy hatalmas meglepetésbulit szervezett neki.

 

Pataky Attilát nagyon megviselte a pandémia. A koncertek hiánya mellett neki és a zenekar többi tagjának is meg kellett küzdenie a koronavírus-fertőzéssel.

„Az egész zenekar számára nehéz volt ez az időszak. Nekünk a fellépések és a közönség szeretete az éltető erő, ezt pedig ez a veszélyes járvány egyik napról a másikra hirtelen megfosztotta tőlünk. Nem tudtunk mihez kezdeni magunkkal. Ha ez nem lett volna elég, az egész Edda elkapta a vírust is. Gömöry Zsolt és én nagyon nehezen vészeltük át, kórházba is kerültünk. Én életemben nem voltam még ennyire rosszul, volt olyan pont, amikor azt hittem, sosem épülök már fel. Az orvosoknak hála, végül felgyógyultam, bár négy hónapba telt. Még azért most sem vagyok a régi, érzem a vírus utóhatásait a közérzetemen” – kezdte a zenész a Sztár Limonádénak.

„Minden pillanatot ki kell használni, amikor közönség előtt játszhatunk”

A frontember a történtek után nem szeretne a múlton keseregni, sokkal inkább igyekszik kiélvezni, hogy egy ideje minden visszaállt a megszokott kerékvágásba.

„Mindenkit nagyon megviselt a karantén, éppen ezért tudjuk észrevenni azokat az apró dolgokat, amiket korábban figyelembe se vettünk. Most jöttem például rá, hogy mennyire fontosak az emberi érintések, a beszélgetés közben a mimika, amit jó egy évig maszkokkal kellett eltakarnunk. Korábban természetesnek vettük, hogy hétvégén koncertezünk, most pedig hatalmas ajándék minden fellépés. Nagyon élénken élnek bennem a korlátozások feloldása utáni első koncert pillanatai Sóskúton. Emlékszem az egész álomszerű volt számomra, a hosszú szünet után olyan volt, mintha csak elképzelném az egészet. Féltem, hogy nehogy felébredjek. Hiába voltak akkor még szabályok, az Edda tábor ugyanúgy ott volt, nagyjából ezren tomboltak velünk együtt. Bőven túltoltuk a fellépés idejét, de egyszerűen nem tudtam abbahagyni” – emlékszik vissza a zenész, aki már izgatottan készül az idei nagykoncertre. Az Edda tavalyi nagy sikerű RETRO című koncertjének ugyanis jön a folytatása 2021. december 28-án a Budapest Arénában RETRO II néven.

„Reméljük, hogy meg tudjuk tartani a koncertet, ahol a legújabb Hírvivő című albumunk dalai is felcsendülnek majd, amiket a karantén alatt írtam. Eddig mindig úgy volt, hogy kétévente rendeztünk ilyen nagyszabású produkciót az Arénában, de a kényszerszünet után úgy tervezzük, hogy évente lesz ilyen koncert. Azt valljuk, hogy minden pillanatot ki kell használni, amikor közönség előtt játszhatunk.”

„Az a fontos, hogy belül mennyinek érzi magát az ember”

A koncert egyben egy hatalmas születésnapi buli is lesz, hiszen Pataky Attila július 2-án töltötte be a hetvenet. A kerek évszám azonban cseppet sem viselte meg.

„Én azt vallom, hogy a kor csak egy szám, az a fontos, hogy belül mennyinek érzi magát az ember. Továbbra is a hitvallásom szerint fogok élni – mindennél fontosabb számomra a szeretet, a béke és harmónia. Egy kedves barátom mondja mindig azt, hogy élni jöttünk a Földre és nem lakni. Nagyon igaza van. Az elmúlt egy évben sajnos elmaradtak a pozitív dolgok, mert ez a járvány mindenkiben félelmet keltett, én viszont eldöntöttem: nem vagyok hajlandó félelemben élni!” – fejtette ki a zenész, akit barátai egy hatalmas bulival leptek meg a születésnapján.

„Nem terveztem nagy ünneplést, mert aznap léptünk fel Felvidéken, ami számomra felért egy születésnapi ajándékkal. A feleségem azonban meglepett egy bulival, amire egyáltalán nem számítottam. Egy barátom csalt el egy közös délutánra, addig pedig Orsika otthon mindent berendezett és fogadta a vendégeket. Én semmit nem sejtettem, úgyhogy volt nagy meglepetés, amikor hazaértem. Több, mint negyvenen voltunk, csupa olyan ember, akik az elmúlt húsz évben jóban-rosszban mellettem voltak. Rengeteg szép ajándékot kaptam. Különleges tibeti hangtálakat, brazil táncosokat, és tűzijátékot. Minden csodálatos volt, hajnalig tartott a buli. Az ilyen emlékekért érdemes élni!”