A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, és 1964-ben vetített 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, amelyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. Zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta. Ez volt a Magyar Televízió első és egyik legsikeresebb sorozata.
A sorozat a magyar televíziózás hajnalán készült, költségvetése igen szűkös volt, ami időnként a jeleneteken is nyomott hagyott. A film sikerén felbuzdulva Örsi Ferenc azonos címen ifjúsági regény formájában is feldolgozta a történetet, szinte azonnal a forgatókönyv megírása után. Műfaját tekintve történelmi kalandsorozat.
Később a tévésorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilmet is készítettek belőle, amit 1965. június 10-én mutattak be, majd ez jelent meg a Mokép által kiadott VHS kazettán is. Németországi bemutatója 1965. március 1-jén volt.
A sorozat a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. 1704-ben Bécsben Eberstein báró ezredest azzal bízza meg a Haditanács, hogy verje szét a Siklós közelében hadműveleteket folytató kuruc sereget. Az ezredes teljesíti feladatát. A csatában Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros is súlyosan megsebesül, aki viszont parancsot ad a furfangos Eke Máténak, hogy a népet ösztönözze az ellenállásra, mert a győzelem után egész biztosan rátelepszik a labanc a falvakra. Máté személyesen támadja meg az ezredest, és figyelmezteti, hogy mik lehetnek a következményei, ha sanyargatja az embereket. Máté közben maga is megsebesül, ám régi öreg jóbarátja, Siklósi bácsi a gondjaiba veszi. Először csak ketten zaklatják a labancokat, de amikor az osztrákok Siklósról elhajtanak valamennyi lábasjószágot, akkor csatlakozik egy harmadik hős is hozzájuk Buga Jakab személyében, aki remekül bánik az ostorral és a fokossal.
5 érdekesség a sorozatról
1. A film egyes látványosabb csatajeleneteit Bán Frigyes 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmjéből vágták be, mivel a költségvetés nem engedhette meg, hogy ilyen méretű ütközeteket forgassanak le.
2. A film megkerüli azt a problémát, hogy az osztrák katonák németül, a magyar parasztok magyarul beszélnek, itt jól megértik egymást magyarul, és nincs utalás a használt nyelvre.
3. Az első televíziós sugárzásnál A fürdőmester című epizódot sugározták 4. részként, és A tőzsér című epizódot 5. részként. A későbbi ismétléseknél már felcserélt sorrendben ment a két epizód, és DVD-n is így adták ki, valamint a mozifilmben is előbb jönnek A tőzsér című epizód jelenetei.
4. A labanc katonák nevei több esetben az őket alakító színészek neveinek tréfás németesítései (Például: Horkay János/Horkmayer, Kibédi Ervin/Erwiner, Petrik József/Ritpek).
5. A fürdős résznél, amikor a főhős a parancsnok arcába iszapot dob, akkor ott valójában csokoládépudinggal dobja meg. A jelenetet többször újra kellett venni, mert Ungváry László (az Eckbertet alakító színész) nem tudta megállni, hogy bele ne egyen a finomságba, ami feléje repül.
Pásztor Erzsi: A forgatások után együtt jártunk strandolni
A Kossuth-díjas színésznőnek csak egy kisebb szerepe volt a tévéfilmben, mégis sok kedves emléket őriz magában a forgatásokról.
„Még a pályám elején jártam, amikor felkértek a cselédlány, Liza szerepére. Főként a Nemzeti Színházból szedték össze a színészeket, és mivel már másodéves főiskolás korom óta játszottam ott, én is bekerültem a szereplőgárdába. A Városligetben és Pécsett voltak jeleneteim, olyankor a Nádor Szállodában aludtunk, ami akkoriban nagyon elegáns hotel volt. Korábban sosem voltam még hasonló helyen, ezért nekem nagy élmény volt ott megszállni. Nemrég újra jártam Pécsett, és szomorúan láttam, hogy már nem működik ez a szálloda” – meséli Pásztor Erzsi, aki számára nem is a forgatás volt a legnagyobb élmény, hanem a csapat, akikkel együtt dolgozhatott.
„Csupa olyan legendás színésszel játszhattam, akik hatalmas példaképeim voltak, és előtte még csak nem is láthattam őket. Ungváry Lászlóval közös jeleneteim voltak, amiket imádtam. Ott találkoztam életemben először Szabó Gyulával is, akit akkor a legnagyobbra tartottam. Rengeteget tanultam tőlük, és érdekes volt megtapasztalni, hogy kamerán kívül ők is mennyire közvetlen, hétköznapi emberek.”
A színművésznő hamar jóban lett minden szereplővel, és együtt töltötte velük a szabadidőt.
„Nagyon bulis társaság voltunk. A forgatások után együtt jártunk strandolni, de sokat beszélgettünk, sőt recepteket is megosztottunk egymással. Este pedig általában a nagyok elmentek szórakozni. Napi díjban kaptuk a gázsit, ami nem volt valami nagy összeg, és a legtöbb színész azt az éjszaka során el is dorbézolta. Emlékszem, György László fel is hívta a feleségét, hogy küldjön neki otthonról pénzt, de hát szegény asszony nem tudott miből” – mesélte Pásztor Erzsi.
