A Sztárban Sztár leszek! második évadát Csiszár István nyerte, aki nem gondolta volna, hogy övé lehet a végső győzelem, neki csak annyi volt a célja, hogy az élő showig eljusson. A 43 éves színész 10 millió forintos nyereményének egy részét jótékonykodásra, a többit pedig családjára költi. Az énekes szeretne a pénzből biztos anyagi hátteret teremteni kislányának, hogy ne olyan szegénységben kelljen felnőnie, mint neki.
Csiszár István a TV2 tehetségkutatójának előző szériáját annyira nem követte, de amikor meglátta a második évadra szóló felhívást a közösségi oldalakon, érezte, hogy ezt a műsort neki találták ki.
„Fogalmam se volt arról, hogy mi vár majd rám, de tudtam, hogy meg kell próbálnom. Az volt a célom, hogy eljussak az élő showig, arra gondolni se mertem, hogy én lehetek a végső győztes. Csak akkor mertem ebben bízni, amikor már az utolsó három versenyző között is ott álltam” – kezdi lapunknak a Sztárban Sztár leszek! győztese, aki úgy érezte, családos emberként nem sok néző fog majd rá szavazni.
„Én voltam a legidősebb versenyző, ráadásul családos ember, ami azt gondoltam, hogy hátrány lesz a többiekkel szemben. A versenytársaim fiatal, független tehetségek, olyanok, akikre a fiatal lányok biztosan szavaznak. Úgy gondoltam, hogy az a generáció, akinek én lehetek a kedvence, nem használ alkalmazásokat. Hatalmas meglepetés volt számomra, hogy mégis hétről-hétre kaptam a voksokat. Nagyon örülök, hogy az emberek értékelték azt a rengeteg munkát és igyekezetet, amit hétről-hétre belefektettem a produkcióimba, és azokat az értékeket, amiket a feleségemmel képviselünk.”
„Csak akkor alapítottam családot, amikor megtaláltam az ehhez megfelelő partnert”
Csiszinek a műsor mellett otthon is adódtak nehézségei, hiszen az egyik élő műsor alatt műszaki hiba miatt leégett a lakásukban a kamra, így az egész otthonuk lakhatatlanná vált. Az énekes egyik ismerőséhez költözött, felesége és gyermeke pedig anyósához mentek vidékre.
„Csak az élő adás után mertek engem értesíteni a történtekről. Sokkot kaptam, és hálát adtam azért, hogy egyiküknek sem lett semmi baja. Az utolsó három hetet így külön kellett töltenünk, ami nem volt könnyű, hiszen a felkészülés miatt előtte sem tudtam velük túl sok időt együtt lenni, csak az esték maradtak számunkra. A feleségemnek viszont hatalmas köszönettel tartozom, mert amíg én versenyeztem, ő végig mellettem volt, támogatott, miközben a kislányunkat is el kellett látnia. Nem tudok neki elég hálás lenni ezért. December elejére készült el az otthonunk, azóta újra egyesült a családunk, és igyekszünk az elmúlt néhány hónapot bepótolni” – meséli a színész, aki úgy tervezi 1-2 éven belül bővülni fog a családja.
„Mindig is vágytam az apaságra, de meg kellett ehhez teremtenem a biztos hátteret. Az én szüleim elváltak, és bár mind a kettőjük ugyanolyan fontos része maradt az életemnek, nem akartam, hogy az én gyermekem is hasonló sorsra jusson. Csak akkor alapítottam családot, amikor megtaláltam az ehhez megfelelő partnert, akivel tudom, hogy életünk végéig együtt leszünk. Mindemellett az is fontos volt számomra, hogy megteremtsem az ehhez szükséges anyagi hátteret, és ne kelljen az én gyermekemnek lyukas cipőben és nadrágban iskolába járnia, úgy, mint nekem. Mostanra azonban mindent elértem, amit szerettem volna, és nyugodt körülmények között tudom nevelni a kilenc hónapos kislányomat, aki a szemem fénye. A feleségemmel szeretnénk a közeljövőben még egy gyermeket.”
„Még nincsenek konkrét terveink a pénzt illetően”
A családapa kislánya születése óta sokkal érzékenyebb a gyermekeket érintő problémákra, ezért döntött úgy, hogy a nyereményének egy részét a koraszülöttek megsegítésére fordítja.
„A miskolci koraszülött osztály egy inkubátorra gyűjtött, amibe szerettem volna segíteni, de mire megkerestem őket, már összejött a szükséges összeg, így egy fénytakaró beszerzéséhez adományoztam” – mondja Csiszi, aki a pénz többi részét családjára fordítja.
„Mivel egyáltalán nem számoltunk azzal, hogy győzni fogok, még nincsenek konkrét terveink a pénzt illetően. Az biztos, hogy édesanyámnak szeretnék belőle segíteni, mert kevés a nyugdíja, és van néhány dolog, amit fel kellene nála újítani. A kislányom jövőjére is félreteszek belőle, mert szeretném, ha soha, semmiben nem szenvedne hiányt.”
