A Trimedio mindig mosolygós előadója, Sasa a szívének nagyon kedves dallal került fel a Sztár Limonádé Aranyalbum 2025 válogatáslemezre.
„Nagy örömmel jelenthetem be, hogy a legújabb dalom, a „Kicsi fiam” kerül fel az Aranyalbumra. Ez a dal egy kisgyermek és az édesapja közötti különleges, már-már kimondhatatlan kapocsról szól – és nem titok, az ihletet saját fiam adta. Az érzések, amelyeket a születése óta átéltem, szavakba öntve, zenébe csomagolva kelt életre ebben a szerzeményben. A „Kicsi fiam” számomra nemcsak egy új dal – hanem egy vallomás, egy örök emlék, amit a színpadon is mindig különös érzelmekkel éneklek el” – nyilatkozta lapunknak a családapa, majd elismerte, idén a vakációra szánt bőrönd helyett a koncertnaptára van tele.
„Őszinte leszek: ez az év elsősorban a zenéről és a fellépésekről szól. A Sasamusic zenekarral rengeteg esküvőn és bálon muzsikálunk, emellett új lehetőségként DJ Sasa néven is egyre többen hívnak – így a hétvégék zsúfolásig tele vannak. Ráadásul egyéni fellépőként is sok meghívást kapok, így most a vakációra szánt bőrönd helyett a turnénaptár az, ami megtelik. De természetesen egy közös családi nap, egy vízparti séta vagy egy esti fagyizás is lehet „mininyaralás” – a lényeg, hogy együtt legyünk” – fejtegette az énekes, aki a gyerekkori nyarakat is megidézte.
Nagymamája történetei is inspirálták a dalszerzésre
„Ki tudná elfelejteni a gyerekkori nyarakat? Az egyik legkedvesebb emlékem egy nagymamánál töltött falusi nyár, ahol reggelente friss tej és házi kakaó várt az udvaron, délután pedig egész nap fociztunk a poros utcán a szomszéd srácokkal. Este pedig, mikor már csak a tücskök szóltak, a diófa alatt ültünk, és mamám mesélt a fiatalkoráról – én meg azt hittem, ez a világ legvarázslatosabb dolga. Talán innen ered a történetmesélés iránti szeretetem is, amit ma már a dalaimba rejtek” – fedte fel munkásságának egyik titkos mozgatórugóját.
Csoda a színpadon és az istállóban is
S ha már múltidézés, szóba került Sasa egykori lovas karrierje is.
„A zsoké múltam örökké különleges része marad az életemnek – rengeteg küzdelem és fegyelem kellett hozzá, de minden egyes verseny élmény volt. Ma már nem űzöm aktívan, viszont a lovak iránti szeretetem mit sem csökkent. Jelenleg egy angol telivér kancám fedeztetése zajlik, és már izgatottan várjuk az első csikót. Ki tudja? Lehet, hogy pár év múlva ő lesz az új Secretariat, az egykori amerikai csodaparipa – csak éppen magyarul fog nyeríteni! Az biztos, hogy sok reményt fűzök hozzá, és egy kis csoda mindig jól jön az ember életébe – legyen az a színpadon, vagy az istállóban.”
