Lorenzo korábban átesett már a koronavírus-fertőzésen, nem hitte volna, hogy még egyszer elkaphatja, május elején azonban újra megtámadta a szervezetét a betegség. Napokig otthonában próbált gyógyulni, de csak rosszabbodott az állapota, így muszáj volt kórházba mennie. Nyolc nap után pedig párja is követte őt a sürgősségire.
„Decemberben elkaptam a koronavírust, akkor enyhe tünetekkel átvészeltem a betegséget és szerencsére senki nem kapta el tőlem a családból. Nem gondoltam arra, hogy újra megfertőződhetek, de a család miatt továbbra is igyekeztem mindent betartani és vigyázni” – kezdte Lorenzo.
A családapa hiába tett meg mindent, május elején egy koncert során újra elkapta a vírust. „A fellépés után pár nappal éjszaka elkezdett rázni a hideg, felszökött a lázam, rossz volt a közérzetem és nagyon köhögtem. Életemben nem éreztem magam még ilyen rosszul. Hat napig otthon voltam, de csak rosszabbul lettem, ezért a párom bevitt a Honvéd Kórházba. Lement a véroxigén szintem és a CT-n kiderült, hogy tüdőgyulladásom is van. Bent tartottak, és infúzióba kaptam gyógyszert, amit saját felelősségre adtak nekem. Olyan gyenge voltam, hogy nem is tudtam az összes papírt aláírni, azt hittem, hogy elájulok” – mesélte az énekes, aki Istenhez fordult segítségért.
„Volt olyan pillanat, amikor azt éreztem, már nem bírom tovább. Ekkor Istenhez imádkoztam, hogy segítsen és gyógyítson meg. Az imáim pedig révbe értek, négy nap után már sokat javultak az eredményeim, onnantól csak vitaminokat kaptam. Végül tizenkét nap után elhagyhattam a kórházat.”
Ezzel azonban nem ért véget Lorenzo története, a vírus miatt ugyanis az énekes párja is kórházba került. „Sajnos a párom is elkapta tőlem a betegséget. Egy hete voltam bent a kórházban, mikor a telefonban mondta, hogy ő is nagyon rosszul van, alig kap levegőt. Mondtam neki, hogy azonnal jöjjön be, közben lebeszéltem a főorvossal, hogy egy kórterembe tegyenek minket. Egy szobában feküdtünk bent és egymást próbáltuk segíteni a gyógyulásban. A Jóistennek és az orvosoknak köszönhetően már mind a ketten itthon gyógyulunk. Még nagyon gyengék vagyunk, és kicsit köhécselünk, de más bajunk szerencsére nincs.”
