Postás Józsi tizenöt éven át büszkén hordta a zöld postás egyenruhát. Igaz, eredetileg egészen más irányba indult el az élet rögös útján, de végül a katonaságnál egy véletlennek köszönhetően rátalált első hivatására.
A népszerű és jóképű énekest dalain keresztül már jól ismerjük, hiszen rengeteg mulatós és egy ideje már romantikus sláger is fűződik a nevéhez. A Sztár Limonádé bearanyozódott Valentin napi válogatásalbumán is felcsendült egy szívhez szóló szerzeménye. De vajon azt tudjuk, miért is lett postás? Vagy azt, hogy eredetileg minek szánták a szülei? Nos, Józsi most elmeséli nekünk, hogyan is indult az ő postás, majd persze előadói karrierje.
Nem szerette a bezártságot
„Vidéki fiú vagyok, a Balaton partján nevelkedtem és bár volt zenész a családban, édesanyám mégis rendes, polgári foglalkozást szeretett volna nekem, így szerkezetlakatos lettem és dolgoztam is a szakmában egy rövid ideig. Szerencsére a katonaság megmentett, mert én nagyon nem szerettem azt a fajta bezártságot, amit egy gyár jelentett” – kezdte lapunknak Postás Józsi, aki különös módon, éppen a honvédségnél szolgált 12 hónapja alatt kapta meg a vágyott szabadság érzését és egy új, már szeretett szakmát is.
Első nekifutásra nem vették fel
„Ahogy bevonultam, rám bízták a postás posztot és minden ott indult el. Kineveztek dandárpostásnak és volt egy picike kis hivatalom, ami egyébként a mai napig megvan. 12 hónapig én vittem a csomagokat két laktanyába. Miután leszereltem, jelentkeztem a postára, de elsőre nem vettek fel. Eltárolták az adataimat és végül fél évvel később hívtak, hogy ha még szeretnék, akkor mehetek. 1995-ben kezdtem egy pici, falusi körzetben, aztán bekerültem a városba, mint helyettesítő postás, végül pedig 13 éven át volt Tapolcán egy saját körzetem. Ma már, csak mint tiszteletbeli munkatárs működöm, de életem meghatározó szakaszát töltöttem el ott” – mesélte az énekes, aki még ma is gyakran gondol vissza azokra az időkre, amikor még tőle várták postai küldeményeiket a tapolcai lakosok.
