Az elmúlt időszakban a Jászai Mari-díjas színész életében sok változás történt: jó is, rossz is. Új otthonba költözött és nem kis feladatokat kapott az élettől rövid időn belül. Az elmúlt időszak történésein túl a Sztár Limonádénak boldogan mesélt arról is, hogyan hatottak egymás életére párjával, Mónikával, és még azt is elárulta, miként tartja ilyen fiatalosan magát. Végül a jövőbeli terveibe is betekintést nyerhettünk.
Családi házát adta el Straub Dezső, hogy párjával, Mónikával egy kisebb, modernebb épületben rendezkedjenek be. A színész kedvesének szerencsére olyan érzéke van a lakberendezéshez, hogy boldogan bízta rá az új otthon belső terének kialakítását.
„Eladtuk a régi házunkat fájó szívvel – sóhajtott Straub Dezső. – De cserébe kaptunk egy modern, új építésű házat ugyanabban a kerületben. Ez egy kisebb épület, mint az előző, így nehezen, de rengeteg könyvtől kellett megválnom helytakarékossági okok miatt, ezek már idősotthonban vannak, mert könyvet kidobni szerintem eredendő bűn. Elég sok kincsem még dobozokban van, érdekes, ha új házba költözik az ember, elsőre szinte semminek nincs meg a helye, most ezt tapasztalom – mondta a Sztár Limonádénak a színész, aki azt is elárulta, nagyon imponálja párja ízlése, így Mónika kortárs, letisztult stílusa dominált a bútorok kiválasztásánál, ehhez még hozzájött egy atyai jótanács is, melyet boldogan idézett fel lapunknak. – Apám egy nagyon jó humorú ember volt, aki azt mondta nekem annak idején: Dezső fiam, ha valami nagyon megtetszik, azt meg ne vedd! – nevetett. – Ezért is láttam jobbnak a fantasztikus ízlésű Mónikára bízni a lakberendezést, aki nagyon tudatos ezen a téren. Egyszer 40 kilométert utazunk egy fiókgombért, bosszankodtam is, hogy egy flancos kis bogyóért kell ennyit vezetni, de miután becsavartam a helyére, döbbentem vettem észre, hogy ez tényleg fantasztikus, egyszerűen más lett tőle a bútor. Ez egy olyan érzék, amit szerintem nem lehet megtanulni, erre születni kell! Az is elmondható, hogy annyi berögződés van az ember életében ebben a korban, hogy egy ilyen nagy volumenű dolog, mint a költözés, negatívan tud hatni egy párkapcsolatra. Az ember két hét után könnyen azt mondja, hogy na, én inkább ülök abban a székben, amit én szeretek, azt reggelizem, amit én szeretek, és oda dobom le a koszos zoknimat, ahová én szeretném” – figurázta ki a makacs ember karakterét Straub, majd meghitten elmondta, mi adja a párkapcsolatuk táptalaját, ami miatt a költözést is olyan könnyedén vették. – Mi inkább megpróbáljuk figyelni a másikat, azt gondolom a szeretet viszi az emberek különbözőségeit egy közös irányba, arra törekszünk, hogy megtaláljuk a közös nevezőt, hogy elfogadjuk a másik ízlését, és folyamatosan közeledjünk egymás felé.”
A kávézás rituáléja párjának köszönhetően került az életébe
Noha a színművészre állítása szerint nincs nagy biológiai hatással a kávé, akár vissza is tud aludni egy csésze fekete után, ma már el sem tudja képzelni, hogy ne kávéillatra ébredjen. Kedvesének kifejezetten fontos, hogy közös beszélgetéssel és kávézással induljon a nap, ez a szokás pedig most már mindkettőjük életében nagyon fontos szerepet tölt be. Azt is megtudtuk, hogy nemcsak Straub Dezső idomult párja szokásaihoz, de Mónika is változott a színész mellett.
„Rájöttem, hogy a kávé gyakorlatilag rám semmilyen hatással nincs, megiszom, és ugyanúgy tudok tovább aludni, ezért feleslegesnek tartottam. Mónikánál ez egy szertartás, és engedtem, hogy én is részese legyek. Minden reggel ezzel indítjuk a napot, ilyenkor a tegnapi nap tapasztalatait és a nap terveit beszéljük át. Természetesen Mónika is változott, az ő részéről talán az volt a legnagyobb feladat, hogy rajongóból váljon partnerré, hiszen nem titok, hogy én voltam az ő plátói szerelme. Már eltelt 6 év, amióta együtt vagyunk, ledőlt a bálványkép, természetesen partnerként fogad el. Annyi maradt még talán ebből a bájból, hogy mindig azt mondja: én vagyok a legjobb színész a világon. Mondjuk, ehhez ragaszkodom is” – nevetett Straub Dezső.
Büszkén vállalja esztétikai operációját
Straub Dezső bár fejet hajt az orvostechnológia előtt, és vállalja, hogy feküdt már kés alá, ennek ellenére vannak elvei a fiatalító beavatkozásokat illetően. Figyel a külsejére, de egy bizonyos határt sosem lépne át.
„Egy egészen kiváló orvossal megcsináltattam a hasamat, csúnya, régi műtéti hegek nyomait tudta így eltüntetni a specialista! Ez a szakmám miatt is egy jó döntésnek bizonyult, hiszen a színpadon van, hogy az embernek meg kell szabadulnia a ruháitól. Én egyáltalán nem szégyellek orvostechnikai segítséget kérni, hogy jobban nézzek ki, de vannak kikötéseim. Például, hogy a fogimplantátumon kívül semmi idegen anyagot nem vagyok hajlandó elfogadni a testemben. A kopaszodásomat is orvosolták, egy bravúros megoldással a saját hajamból tettek át előre, ahol kevesebb volt. Én ezeket vállalom, de azt soha, hogy eltüntessék a ráncokat az arcomról, hiszen a színész ezekkel is játszik.”
„Minden színháznak már megvan a maga Straub Dezsője”
A Jászai Mari-díjas színésztől volt hangos a sajtó az elmúlt hetekben, hiszen nemrég elbocsájtották a Vidám Színpadtól, így már nem ő tölti be az intézményben a művészeti vezetői pozíciót. Lapunknak nem szeretett volna hosszabban nyilatkozni a történtekkel kapcsolatban, azonban annyit azért elárult, hogy nem könnyű a helyzete, de előre tekint.
„Nagyon sok tervem van, de vannak akadályok a megvalósításban, még korai lenne róluk konkrétan beszélni, természetesen a tehetségemhez mérten nagyon szeretnék újra színészi életet élni. Azt azért elmondhatom a Vidám Színpad ügye kapcsán, hogy végtelenül megható és nagyon jól esik nekem, hogy ennyi ember áll mellém, és így remélem, hogy „közösen” tovább tudunk lépni, és hamarosan újra szórakoztatni fogom a közönséget. Sajnos, aki nem mozog a színház világában, az nem tudja elképzelni, hogy mennyire nehéz a színészek helyzete, különösen ebben az életkorban, hiszen itt arról is szó van, hogy minden színháznak már megvan a maga Straub Dezsője. Szerencsére sokan segítenek, szerveznek fellépéseket, az sem titok, hogy zeneiskolában fogok tanítani, meg fogom találni az utam, és minden erőmmel azon vagyok, hogy a színpadi humort továbbvigyem.”
