Turcsányi Lajost egyszerű énekesként aposztrofálni szinte vétek volna, hiszen ő egy igazi alkotó, művész, de mindeközben „egyszerű munkásember” is. Most pedig azt is elárulta, hogyan fér meg ennyi minden az életében, mit csinál, amikor nem alkot és mi történik, ha nem jön az ihlet.
Keresve sem találunk olyan zenészt a szakmában Turcsányi Lajoson kívül, aki a dalszerzés és éneklés mellett írással, versekkel, idősgondozással és gyümölcstermesztéssel is foglalkozik, ami nem is csoda. A Sztár Limonádénak most el is árulta, hogy fér meg ennyi minden az életében, és hogy telnek a nyári napjai egy ilyen igazi polihisztornak.
Zenészként természetesen Lajos életéből idén sem maradnak ki a fellépések, de a munkát még a koncertszezon kedvéért sem teszi félre.
„Lesznek fellépéseim, de ezek nagyrészt vidéki rendezvények, falunapok. Viszont a zene mellett is nagyon sok munkám van. Mivel vidéken, faluhelyen lakom, és a falu szélén van egy közel félholdas gyümölcsösöm, ez állandó munkát jelent” – vágott bele.
„A munkahelyemen pedig, ami egy bentlakásos szociális intézmény, az időseknek szoktam foglalkozásokat tartani: van, amikor egy szál gitárral kiülünk a kertbe, és olyankor leszakad az ég, mert több mint húsz ember velem együtt énekli a strófákat, ami nagyon boldoggá tesz. Az emberek sokszor azt képzelik, hogy az idősek leszívják az energiát, de ez nem igaz” – mesélte mély szeretettel.
Verseskötet és musical is van a teendők listáján
Ugyan a művésznek még horgászni sincs ideje, igyekszik olykor kiszakadni a hétköznapokból, bár ez az idő sem igazán a pihenésé.
„A nyaralás nekem az, ha két-három napra elvonulok, de az is inkább ilyen elcsendesedés és alkotás, mert csak úgy tudok alkotni, ha körülöttem teljes csönd van, ezért is szoktam azt választani, hogy felmegyek a hegyekbe” – vallotta be.
„Éppen most készülünk kiadni a tizenharmadik kötetemet, ami egy verseskötet, de félbehagyva várakozik egy újabb musical is. Ez az, ami tervbe van véve, illetve a családregényem folytatása, mert az olvasóim már nagyon várják a második részt” – sorolta Turcsányi Lajos.
„Hogyha valami nem sikerül…”
Mindezek ellenére még egy ennyire sokoldalú művész sem tudja kikerült az alkotói válságot.
„Ha nem jön az ihlet, akkor világvége hangulat van. Nagyon rossz a kudarctűrő képességem, tehát hogyha valami nem sikerül, akkor egy világ omlik össze bennem. Olykor vannak is ilyen egy-két napig tartó alkotói válságaim, amiket általában hisztis módon kezelek. Hogyha bemegyek az időseim közé, és a nap bolondozással telik, akkor tudják, hogy mélyponton vagyok, mert ezzel szoktam kompenzálni. Amikor csöndben vagyok, az azt jelenti, hogy rendben vannak a dolgaim, és koncentrálok a következő feladatra” – mondta el őszintén.
Nincs megállás
„Ennek az a titka, hogy keveset kell aludni. Négykor kelek, és fél tízkor ájulok bele az ágyba úgy, hogy nincs üres járat. A sportban szokták mondani, hogy az állóképesség végtelenségig fejleszthető. Én Wass Albertre meg Márai Sándorra tudok visszautalni. A Füves Könyvükben írják azt, hogy a szegény ember nyaralása a betegség, a beteg parasztembernek a gyógyítója pedig a mozgás és a munka” – jelentette ki.
