– Gyerekkorod óta vonz a színpad és a színház világa. Mikor tudatosult benned, hogy színésznő szeretnél lenni?
– Gimnazista koromban döntöttem el fixen, mikor tizenegyedikes koromban eljátszhattam Iluska szerepét a János vitéz c. előadásban. Annyira magával ragadott ez a világ, hogy egy nagy „egész” része lehettem, hogy nem is volt tovább kérdés számomra, hogy érettségi után, a színművészetire adom be a jelentkezésemet.
– A Shakespeare Színművészeti Akadémia után számos szerep megtalált és azóta is jelen vagy a hazai színházi életben. Hogyan emlékszel vissza az első felkérésre?
– Az első felkérésem már másod évfolyamos koromban megtalált. Ekkor a Budapesti Kamaraszínház Médeia c. darabjában kaptam szólóénekesi feladatot. Azóta is tevékeny és méltán híres zeneszerző Cári Tibor írta direkt az én a hangomra a kis áriát, mely a darab tetőpontján szólalt meg. Emellett pedig remek színészek oldalán állhattam színpadon: Töreky Zsuzsa, Cs. Németh Lajos, Horányi László, akiktől érdemes volt tanulni is.
A teljes cikk a márciusi lapszámunkban olvasható!
