1985 fontos év volt a hazai rendezésű szépségversenyek életében, hiszen a már puha diktatúrává szelídült kommunista rezsim megengedte, hogy 50 év szünet után újra megválasszák Magyarország legszebb lányát. A korona végül az akkor még szinte gyereklány, Molnár Csilla fejére került. Sajnos a 16 éves szépségnek végül nem adatott meg az a hagyomány kínálta lehetőség, hogy egy évvel később, ő maga adja azt át a következő év szépségkirálynőjének, hiszen kilenc hónappal megválasztása után önkezével vetett véget életének a fonyódi családi ház emeleti szobájában.
Filmre is vették a lányok megaláztatását
Molnár Csilla január 20-án ünnepelte volna 55. születésnapját, de a köszöntése helyett, ma már csak emlékezhetünk arra a gyönyörű, mosolygós kamaszlányra, akit bedarált és mentálisan teljesen tönkretett a siker és azok a férfiak, akik árucikknek tekintették és a busás haszon reményében gyakorlatilag teljesen kizsigerelték. Ugyanezt persze megtették a második és az első udvarhölgyekkel is, Füstös Veronikával és Kruppa Judittal is. Arról, hogy a lányoknak miket kellett kiállniuk a verseny után egy 1987-ben bemutatott és számos elismerést kapott dokumentumfilm, a Szépleányok is tanúskodik.
Ájulás kerülgette Molnár Csillát és udvarhölgyeit
Az akkoriban hatalmas port kavart alkotás a tervek szerint ott ért volna véget, hogy Molnár Csilla és a többi díjazott átveszi az elismerésként nekik szán ajándékokat a színpadon, de a sors átírta a forgatókönyvet, amikor a kamaszlány öngyilkos lett. Ezután egyfajta leleplező botrányfilm lett belőle, melynek egyik legdurvább jelenete az, amikor az első három helyezett lány testéről mintát vett Pauer Gyula szobrászművész. A mintavételen mindhárom hölgy anyaszült meztelenül állt egy forgó pódiumon, miközben férfiak hada mustrálta őket és pakolta rájuk a folyékony gipszet. A művész azzal sem foglalkozott, hogy a lányokat az ájulás kerülgette a művelet alatt.
„Ernyey Béla is ellenezte a szobrok készítését”
A szobrok készítéséről Ernyey Bélának meg is volt a markáns véleménye, melynek hangot is adott a dokumentumfilmben. „Én magam egy logikusan gondolkodó ember vagyok. Mindig azt keresem a tettek mögött, hogy mi az az indító ok, amiért ez az egész elindult. Megmondom őszintén, megkérdeztem néhány embert, mert a mai napig nem tudom, hogy mi volt ez a szoborkészítés, de senki nem tudtam megmondani. Miért? Talán exportálni akartak pici kis szobrokat a lányokról, mint ahogyan teszik ezt a Dávid szoborral? Szóval nem igazán érettem…” – fogalmazott a színész, aki maga is helyet kapott a szépségverseny zsűrijében.
Soha, senki ne láthassa többé a megalázó műveket!
Maga a művész is megszólalt a felajánlásával kapcsolatban és beismerte, nem kapott megbízást a munkára, csupán kihasználta, hogy a lányok igent mondtak a „lehetőségre”.
„Nem volt megbízóm, csak természetesen, amikor az ember szobrot csinál, akkor arról ábrándozik, hogy a kész mű valamilyen helyre kerül, ahol a közönség láthatja. A legjobb hely persze a Nemzeti Galéria, de a többi múzeum is jó. Nyilvánvaló, hogy a szép emberi testeket ott választom, ahol módom nyílik” – mondta a szobrász, aki a műtermébe beengedett néhány fotóst, így a lányok tudta nélkül egy külföldi magazin hasábjain is megjelentek róluk az erotikus fotók. A Molnár Csilláról készült szobor, ma a Nemzeti Galéria raktárában pihen és rengetegen vannak, akik szerint soha többé nem lenne szabad közszemlére tenni a női test kizsákmányolását hűen példázó alkotást.
