– Most, 35 évesen jött számodra a nagy áttörés. Haragudtál korábban a Jóistenre, amiért nem igazán talált rád a siker?
– Megkérdeztem Istent, mi az oka ennek, de soha nem haragudtam rá. Nagyon más ez két dolog. Isteni csoda volt, hogy már négyéves koromban hangszeren játszottam, és azóta egyetlen másodpercig sem gondoltam arra, hogy más lenne az utam, mint a zene. Így tehát természetes, hogy az évek során kérdéseket tettem fel magamnak és Istennek is, és ő válaszolt. Próba alatt voltam, és várnom kellett a sikerre. Sosem mondott nemet, csak türelmet kért.
A teljes cikk a áprilisi lapszámunkban olvasható!
