Most, hogy Postás Józsi több mint húsz éve van a pályán, sokan azt hihetnék, hogy már kifogyott az ötletekből vagy elveszítette a lelkesedését. De erről szó sincs: ő még mindig teljes szívvel és lélekkel adja át magát a zenének, a színpadnak és a közönségnek. Nemrégiben új dalt írt, ami egy picit modernebb, fiatalosabb hangzással bír, mégis hű marad az ő sajátos stílusához, zenei gondolatvilágához.
„A „Szeretnék boldogságban élni” című dalom, ami felkerült a Tavaszi zsongás című albumra, egy friss szerzemény, új hangszereléssel. Engem alapvetően mulatós előadóként ismer a közönség, de most kikacsintok egy picit a mulatós-pop hangzásvilág felé. Dalaimba mindig a gondolataimat, a megélt érzéseimet szövöm” – árulta el magazinunk felkeresésére az elismert zenész.
Csak pozitívan!
Postás Józsi pozitív életszemléletével összhangban van az említett dal:
„Tudom, hogy ma már nem divat, de én igyekszem boldogan szemlélni az életet. Persze engem is megvisel a sok szörnyűség, ami történik a világban, de én mindig is igyekeztem a jót meglátni, és a boldogságra törekedni.”
Postás Józsi egy csodának éli meg az alkotást, ami egy soha véget nem érő folyamat.
„Folyamatosan jegyzetelek, ha eszembe jut egy gondolat, rögtön leírom, a dallamot is rögzítem, legtöbbször a telefonomba, hiszen az mindig kéznél van. Így rengeteg archív anyag gyűlt már össze, amiből lehet, hogy később dal születik – vagy nem. Ebben pont ez a csodálatos: mikor nem tudjuk, miből mi lesz! Megfoghatatlan, varázslatos folyamat, amit csak egy dalszerző érthet, hisz nincs rá magyarázat. Egy vízió, ami csak úgy jön a semmiből. Egész fiatalon éltem át először ezt az érzést, amikor leültem a családi zongorához, és csak úgy maguktól jöttek a dallamok. Ezeket az alkotásokat én csodának élem meg. Aztán, hogy mennyire lesz sikeres egy dal, azt már a közönség dönti el” – tette hozzá mosolyogva az énekes.
Gyerekként is inkább a zongorát választotta a foci helyett
„Gyerekként persze én is kimentem focizni a barátaimmal, de az talán még boldogabbá tett, ha napokig a zongora mellett ültem és komponálgattam” – idézte fel a kedves emléket Józsi, aki elárulta, hogy zeneiskolában gordonkán és csellón is tanult, autodidakta módon pedig a gitárral is megismerkedett.
„Rájöttem, hogy én inkább a hangok és dallamok közt éreztem magam boldognak” – összegezte.
