Április 25-én ünnepelte volna 100. születésnapját minden idők egyik legtermékenyebb dalszövegírója. Az eMeRTon-díjas Szenes Iván nevéhez olyan örökéletű slágerek fűződnek, mint az Úgy szeretném meghálálni, Nehéz a boldogságtól búcsút venni, Tölcsért csinálok a kezemből. Bodrogi Gyula is jó pár dalt köszönhet barátjának, aki szerinte valójában egy költő volt.
Bodrogi Gyula Szenes Iván lányával, Andreával ápolja a dalíró hagyatékát
Több mint 2000 dal, 200 színdarab, számtalan film és számos nagysikerű televíziós műsor fűződik Szenes Iván nevéhez. A sokak szerint zseni művész egészen elképesztően széleskörű repertoárt hagyott maga után: írt pop, rock, operett dalokat, de kabaré nótákat is. Generációkon átívelő a zenei munkássága: írt dalt Karády Katalinnak, Harangozó Terinek, Aradszky Lászlónak, Mary Zsuzsinak, Cserháti Zsuzsának, de Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Szűcs Judith, Eszményi Viktória is számtalan slágert köszönhet neki és ez a lista közel sem teljes.
Bodrogi Gyula is hálás Szenes Ivánnak, hiszen több nagy kedvenc nótáját is neki köszönheti. A legendás színész szerint barátja sikere többek közt annak köszönhető, hogy utánozhatatlan hallása volt, akár egy lehulló levél halk neszéből dalt tudott írni.
„Rendkívüli hatással volt rám az eleganciájával, a műveltségével, valami egészen elképesztő aura vette körül, mindenki szeretett mellette lenni, mindenki szeretett a fényében fürdeni – mesélte nemrég a Kossuth-díjas művész. – Aztán jöttek egymás után a közös munkák és ott megpecsételődött a sorsunk! Lenyűgöző tudása volt, akivel nagyon jó volt együtt dolgozni. S bár csak tíz év van közöttünk, mégis eleinte kis tacskónak éreztem magam mellette. Az a fajta ember volt, akinek mindenkihez volt egy jó szava, a legnevesebb színészt ugyanúgy kezelte, mint a kezdőt. Valamelyik nap jutott eszembe róla egy történet, amit még sosem meséltem el és ami számomra legjobban tükrözi a zsenialitását. A Kaktusz virágát próbáltuk, én a szerepem szerint egy orvos voltam. A próbafolyamat alatt éppen rendkívül makacs fogfájással szenvedett, erről panaszkodtam neki. Majd ő térült-fordult és előállt a Csak a fog úgy fájni dallal, aminek nem csak a zenéjét, a szövegét is ő írta. Mai napig minden sorára emlékszem: Bár Einstein szerint minden relatív, csak a fog tud úgy fájni mint a szív, Csak a fog tud úgy fájni mint a szív, hát nem csodálatos? Mint egy költemény, mert ő nem is „csak” dalszerző volt, hanem költő!”
