– A te dalod is helyet kapott a Pinceparti Tomival műsor válogatáslemezén. Mit tudhatunk erről a szerzeményről?
– Ha egyszer véget ér a járvány a címe. Ez már önmagában sokat elárul róla, hisz aktuális a téma (sajnos). Embertársaink szerintem könnyen azonosulni tudnak a dal hangulatával, amiben igyekeztem minden érzést belevinni, a félelmet, a csalódottságot, a fáradtságot, de a reményt és a bizakodást is, egy kis fanyar humorral fűszerezve. Sokféle stílusban szeretek alkotni és hangszerelni. Imádom a naturális, élőhangszeres zenét, de ez – a most egyre inkább visszaköszönő – enyhén a ’80as évek popzenéje felé húz.
– Mint szakember mi a véleményed a mai zenei piacról: a lemezekről és a zenei műsorokról? Megjelenési lehetőségekről?
– Erről komoly, sok oldalas tanulmányt lehetne írni, azt sem tudom, hol kezdjem, annyira összetett a téma. De ami biztos, hogy az, hogy valami vagy valaki jó, az nem elég, sőt Magyarországon még néha hátrány is. Különlegesnek kell lenni, megtalálni azt az apró piaci rést, amin keresztül még talán sikerülhet betörni. Sorra nőnek gombamód az előadók, de kevesen hoznak igazán újszerűt. Nagyon sok a tehetséges, jó énekes, de az őszinteség, a hiteles, szívből eredő dal nagyon kevés. Ennek ellenére pozitívnak kell lenni, és alkotni, teremteni, dolgozni kell, bízva a sikerben. Alázattal hinni magunkban, és a nagyoktól tanulni. A Trimedio Kiadó a legnagyobbat hozta létre, lehetőséget ad olyan előadóknak is, akik még nem tudtak bizonyítani. Szerintem egyedül a közönségnek van létjogosultsága dönteni.
– Hogyan tervezed a jövőt? Lesz saját Pál Zoli lemez?
– Olyan lemez remélem még nagyon sok lesz, amin mint szerző, hangszeres zenész, vokalista, stúdiós „ésatöbbi” működhetek közre. Hogy saját szólólemezem lesz-e, azt még nem tudom, jó lenne. Átlagos, tartalmatlan, szokványos, sablonos lemezt nem szeretnék csinálni. Abból már sok van. Más előadók egyéniségének felszínre juttatásában is sok fantáziát látok. Jó érzés, mikor általam mutatkozik meg az ő tehetségük, és hozzá tudok tenni a saját tudásomból a sikerhez. Sok-sok lemezen működtem közre, pár be is aranyozódott, és volt lemezem együttessel is. PontMI nevű formációnk a Hungarotonnál debütálhatott, de sajnos menedzselési hibák miatt tiszavirág életű volt a dolog. Volt sok éve S. Nagy Istvánnal közös Szécsi Pál emléklemezem is.
A teljes cikk az áprilisi lapszámunkban olvasható!
