ARATÓ ANDRÁS: „Nálam csak a zene kábít és még lassúzni is lehet!”
1974-ben, a Közgázon dj versenyt hirdettek, amit Arató András nyert meg, majd a rákövetkező évben az összes nagyobb fővárosi egyetemi klub már kézről kézre adta. Megszerette a közönség, négy és fél évtizede le sem engedik a színpadról, minden neves fesztiválra újra és újra elhívják. Pedig neki nem adatott meg az, ami híres elődjeinek, azaz Lacinak és Tibornak, hogy nevéhez köthető tévés- vagy rádiós műsorai legyenek. Ma is Andrisnak szólítják, mintha kortalan lenne.
„A retro szót én nem szeretem, mivel ez minden korosztálynak mást jelent, műsorom címe ezért is inkább: Zenés időutazás a retrótól, napjainkig. Ma is csinálom a videodiszkót, amire a fiatalok most is ugyanúgy rácsodálkoznak, ahogy a hetvenes évek végén. Akkor rövid idő után betiltották ezt a fajta képi megjelenítést! A technika rémes volt, szemcsés minőségben lehetett csak látni az Orion és Videoton tévéken a Németországban, tévés zenei műsorokból felvett külföldi klipeket. Mégis imádták! Ma a modern technika tűéles képet, kristálytiszta hangot biztosít, és már az én generációm csodálkozik rá a napjainkban született, mégis jól táncolható zenékre. Úgy vélem, nincs régi vagy új zene, csak jó zene van! Mindenkinek azok a nosztalgikus zenéi, amikor kamasz volt, amik az első szerelméhez, az első csókjához kapcsolódnak, amik anno gyakran a diszkóhoz kötődtek. Napjainkban a szórakozóhelyeken nem lehet összebújós zenékre táncolni, nekem viszont a szlogenem: Arató Disco – ahol csak a zene kábít, és még lassúzni is lehet!”
A teljes cikk a májusi lapszámunkban olvasható!
