Sláger Tibó mindig is egy zenei ötletembernek tartotta magát. Most új feladatkör találta meg, hiszen elindult a Mulat az ország című zenés műsor, amelynek ő lett a házigazdája. Tibó igyekszik elsajátítani a televíziózás csínját-bínját, s bár 20 éve van a pályán, de azt mondja, még mindig van mit tanulnia.
– Mulat az ország – az új dalod címe, amelyhez egy televíziós műsor is társult. Mi volt előbb a sláger vagy a műsor?
– A műsorom indulását néhány érdekes konspiráció előzte meg, ugyanis az történt, hogy eredetileg Zenebona címmel indult volna, és ehhez is készült a főcímdal. Aztán kapott egy másik címet, amiről nem is tudtam, és bevallom, kezdetben nem is igazán tetszett, kicsit túl egyszerűnek, túl primitívnek tartottam, de aztán megbékéltem vele, sőt jött egy zseniális ötletem és megírtam az immár új főcímdalt, ami a legnagyobb meglepetésemre mindenkinek egyhangúan, nagyon bejött! Túl van a tűzkeresztségen, élő bulikon, előadásokon, és TV felvételeken használtam, teszteltem a közönség reakcióit, már határozottan kijelenthetem, hogy szeretik az emberek, és idővel ebből a dalból is sláger lesz, hisz egyszerű, markáns, szerethető dal a „Mulat az ország”.
– Régóta dédelgetett álmod, hogy műsorvezetővé válj?
– Tulajdonképpen igen. A műsorvezetés és műsorkészítés is. Több mint 20 éve tevékenykedem a könnyűzenében, ami időnként egy cseppet sem könnyű, de mégis inspirál arra, hogy kipróbáljak, felfedezzek, megismerjek újabb és újabb dolgokat, szóval én szeretem a kihívásokat, és néha bizony szeretek kockáztatni is. Ez a 20 év elég volt ahhoz is, hogy megismerjem minden irányból, hogy is működik. Úgy gondolom, ha ezt is sikerül jól csinálnom, akkor elismerést, tiszteletet, megbecsülést hoz számomra! Ez nagyon fontos, mind erkölcsileg, mind anyagilag.
– Milyen új kihívásokat tartogatott neked ez a feladat?
– Ez egy új helyzet, ami új embert, vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy egy új arcot kíván. Ezt meg kell tanulni, el kell sajátítani, nem könnyű, de megéri a befektetett energia, mert hiszem, hogy meg fog térülni! Nem gondolom, hogy formabontónak kellene lennem, semmi újat, semmi szokatlant nem szeretnék csinálni, csak egyszerűen egy icipici műsort egy icipici csatornán, icipici közönséggel és icipici sikerekkel! (nevet) Mindig is egy zenei ötletembernek tartottam magam, hiszem és vallom, hogy célokat kell kitűzni az életünk során magunk elé, és aztán elérni és megvalósítani ezeket, mert ez ad a továbbiakban erőt, energiát és sikerélményt.
– Kikkel dolgozol együtt, milyen fellépőket hívsz vendégedül?
– Igaz, hogy a műsor címe „Mulat az ország”, de ettől függetlenül nem szeretném, hogy csak egy műfajról szólna, mert szeretem a színes, vidám dolgokat, és itt is több zenei műfaj, zenei irányzat képviselői szerepelnek. Van pop, van rock, latin, lírai, mulatós és egyéb stílus, és én azt gondolom, ettől színes és változatos a paletta. A régi, profi előadók mellett természetesen helyet és lehetőséget kapnak a kezdő, fiatal tehetségek is. Nyitott vagyok az új dolgokra, a lényeg, hogy gazdagon választékos legyen a kis műsorom.
– Milyen visszajelzéseket kapsz a műsor indulása óta?
– Meglepően sok és kedves visszajelzés érkezik hozzám nap mint nap. Nagyon szeretik az emberek, írják, hogy színvonalas, vidám, szórakoztató, de azt is írják, hogy sajnos nagyon rövid. Ez a kereskedelmi fél óra, ami csak 23 perc. Remélem később sikerül több műsoridőt kapnom, de egyelőre ezzel kell beérni. Negatív kritikát eddig még nem kaptam, legalábbis szemtől szembe, igyekszem szerethető módon készíteni, és úgy látom, értékeli a közönség. Olyan leveleket is küldtek, amiben méltatják eddigi munkám, és hogy én a műsorkészítés jogát már rég kiérdemeltem!
– Mit gondolsz, miben más a te műsorod a ma látható többi műsortól?
– Talán csak attól, hogy minden előadót egy rövid kis mondattal konferálok, belecsempészve egy kis vidámságot. Példaképp említhetném egy kis humorral fűszerezve: „infláció ide, infláció oda, 100 forintnak még mindig 50 a fele”, vagy egy kicsit vidám, vicces elköszönés, hogy „kedves barátaim, véget ért a Zenebona, most már lehet kapcsolgatni ide-oda!” Ettől él és ettől válik szerethetőbbé a műsor, hogy emberi érzéseket viszek bele, ami tőlem eddig nem volt szokványos, így van lehetőségem egy kicsit másképp megjelenni és megnyilvánulni!
– Milyen céljaid vannak a televíziózással?
– A televíziós megjelenésekkel csak annyi pluszt szeretnék adni magamból, hogy jobban megismerjék ezáltal a személyiségemet, az egyéniségemet, mert valljuk be, a dalokon át nem mindig érződik egy ember valódi karaktere, és kötött formában, a szövegek hangokba zárva jelennek meg. Az is fontos számomra, hogy továbbítsam folyamatosan a dalaimat, gondolataimat az emberekhez, mert nagy szükség van a mai értékvesztett világunkban a példaértékű cselekedetekre! Több mint 300 dalt írtam, úgy érzem kötelességem megóvni, ápolni és továbbvinni ezt a teljesítményt.
– És hogy vagytok? Hogyan telnek a mindennapjaitok?
– Túl vagyunk egy nehéz időszakon, átgázolt az én családomon is a vírus, de talán most már fellélegezhetünk! Nagyon bizakodó vagyok a jövőre vonatkozólag, a műsor mellett beindítok egy műsorirodát is, hogy a nálam fellépő művészeket még egy kis plusszal is támogatni tudjam, ugyanis szabálytalan és szabályzatlan a zenei piac, ezen próbálunk egy kicsit változtatni a magunk módján. Nagyon sok tehetséges előadó teljesen tanácstalan és kiszolgáltatottnak érzi magát, és rajtuk próbálunk segíteni a műsor kiajánlóval és közvetítéssel. Ez is új feladatokat és új kihívásokat rejt magában, de bátran felveszem a kesztyűt, mert azt gondolom, hogy az életnek nem könnyűnek, hanem tartalmasnak és szépnek kell lennie!
