– Újabb lemezzel örvendeztettél meg bennünket. Mit lehet tudni a mostani korongról, mire számíthatnak a kedves olvasók?
– A TRIMEDIO Kiadó gondozásában egy „Best Of”, vagyis válogatás sorozat indult Sláger Tibó legjobb dalaiból, természetesen néhány aktuális, új dallal bővítve a lemezt. Ez a kiadvány sorrendben a harmadik: „RAVASZ EZ A TAVASZ” SLÁGER TIBÓ BEST OF 3. címet viseli, és úgy gondolom, változatos, szerethető anyag került a korongra, hisz több stílusban, több műfajban vannak jelen a dalok. Megtalálhatóak a hagyományosan tőlem elvárható, mulatós dalokon kívül a popos, dances, latinos és lírai melódiák is. Ezen túlmenőleg még egy speciális, kegyeleti dal is szerepel a lemezen, melyet 2007-ben írtam elhunyt testvérbátyám emlékére. Hallható egy új dal is a korongon, ami nagyon jellemzi a kialakult helyzetet. A dal címe: „Szeretnék még egyszer szállni a széllel”. A lemez címadó dala utal a tavasz közeledtére: derűlátó, biztató szövegével, miszerint „egyszer minden hosszú tél véget ér”. Bár egy kis csalafintaság is került a szövegbe: „Ravasz ez a tavasz”. Egészséges optimizmussal remélem, hogy visszatér, visszatérhet a normális életünk!
– Sorban ez hányadik nagylemezed már?
– Ez a lemez „Best Of” kiadványként sorrendben a harmadik, összesített lemezeim közül pedig a 14. kiadvány. Nagyon bízom abban, hogy az előzőekhez hasonló módon elnyeri a közönség tetszését.
– Gondoltad volna a legelején, hogy ennyi év után is dalokat írsz és lemezeid jelennek majd meg?
– Egy szerencsés találkozás terméke ez a kiadványsorozat, amit Szűcs Balázsnak, a Trimedio csoport vezetőjének, tulajdonosának köszönhetek. Nagyon tisztelem Balázst, akit kitűnő üzletembernek, megbízható, jó barátnak tartok, és mint kiderült, a feleségem révén rokoni szálak is összefűznek bennünket. Örülök, és szerencsésnek tartom magam, hogy így, 54 évesen is kellő ambícióval, mindig friss ötletekkel színesítve töltöm ki a lemezeket. Ezen kívül különböző karakterű előadóknak írok dalokat eredményesen. Emellett szabadon és függetlenül csinálhatom a saját lemezeimet. Nagy ajándék az élettől, hogy egészségben tehetem a dolgom, járhatom a számomra kijelölt utat!
– Ha jól tudjuk, nem is a könnyűzenei vonalon, főleg nem a mulatós vizeken kezdtél el evezni annak idején.
– 1983-ban kezdtem el gitárosként, majd később basszusgitárosként tevékenykedni zenei vonalon, mint ifjú, lázadó rocker. Abban az időben jelentős mértékben hatott rám is a rockzene. Első dalaim ebben a stílusban születtek. Terveim között szerepel, hogy feldolgozok egy korai időszakomból származó remek rock dalt, és megjelentetem egy későbbi kiadványon. Érdeklődéssel várnám a közönségem reakcióit.
– Hogy vagytok mostanság ebben a nehéz időszakban?
– Ez az időszak valóban nehéz mindenki számára. Mi is próbáljuk minél hasznosabban elfoglalni magunkat. Vidéken élek egy nagy, családi házban, ebből adódóan mindig van tenni való a ház körül. Ettől függetlenül nyitottak vagyunk sok mindenre. Az ünnepek alatt rengeteget társasjátékoztunk családi körben. Jó volt, sokat nevettünk. A munkám mellett néha olvasgatok, megnézek egy-két jó filmet, vagy előadást. Elsősorban a spirituális töltetű témák érdekelnek, hogy „kik vagyunk?”, „miért vagyunk?” és „mi a célunk?”
– Hosszú évek óta ismert ember vagy, mégsem a magánéleteddel foglalkozik a sajtó. Ez tudatos döntés volt részedről?
– Lassan 20 éve már, hogy tudatosan építem a vállalkozásomat. Nem tartottam fontosnak, hogy a családommal foglalkozzon a média. Mindig óvtam, védtem őket a rosszindulatú pletykáktól. Azt gondolom, hogy én vállaltam a szereplést, a közszereplést és ezzel akarva, akaratlanul céltáblát csináltam magamból, kaphatok hideget-meleget, jó és rossz kritikát. Mindenkinek joga van véleményt alkotni és ezt nekem el kell fogadnom és el kell viselnem, mert ezt az utat én választottam, senki nem kényszerített rá! A családomat viszont nem szabad, hogy negatívan érintsék a velem kapcsolatos események. Szerencsére nincs is ilyen veszély, mert szeretnek az emberek. Hálásak a rajongók. Sem én, sem a családom nem tapasztalunk negatív kritikát.
– Mégis, ha megtisztelnéd a mi olvasóinkat, mesélnél egy kicsit a párodról, a családodról?
– A párommal, Mónikával 29 éve élünk boldog házasságban. 20 éve a vállalkozásom szerves része. Ő intézi az adminisztrációs feladatokat, a vállalkozás könyvelését és a szerződéseket. A fellépéseim alkalmával háttértechnikus, sofőr és CD árusítással foglalkozik. Egy igazi társ, házastárs és munkatárs egy személyben. Nemrég ünnepeltük az évfordulónkat, amit a mellékelt fotó is ábrázol. 29 év bizony nem kevés idő. Volt ebben sok-sok minden. Rengeteg költözködésben volt részünk, míg végül lehorgonyoztunk Zalában. Lakóhelyünk borzasztóan messze van Budapesttől. Ez rengeteg fárasztó munkával és plusz költséggel jár. Mégis úgy döntöttünk, hogy a szülőföldünkön maradunk. Nem volt egyszerű döntés és nem volt egyszerű életünk. Mindent magunknak kellett megteremtenünk szülői és rokoni segítség nélkül. Végül sikerült az, amire én nagyon büszke vagyok. Mindent elértem, amit csak elérhet egy magamfajta „vidéki” zenész. Van egy 28 éves fiam, akire szintén nagyon büszke vagyok. Jól képzett, diplomás, több nyelven beszélő, nagyon intelligens fiú. Kiss Gábor, sikeres középvezetőként dolgozik egy svájci tulajdonú autólízingekkel foglalkozó multinacionális cégnél, tőlünk nem messze, Rábahidvégen.
A teljes cikk a februári lapszámunkban olvasható!
